LNG

Az LNG az angol Liquefied Natural Gas rövidítése, és cseppfolyósított földgázt jelent. A földgáz, amely metánból, kisebb részben egyéb szénhidrogénből és inert gázmolekulákból áll, környezeti nyomáson -160°C és -163°C közötti hőmérsékleten alakul át gázhalmazállapotból cseppfolyóssá. A folyadékok sűrűsége lényegesen nagyobb a gázokénál, ezért a cseppfolyósított földgáz térfogati energiasűrűsége lényegesen nagyobb a sűrített földgázénál. A cseppfolyósított földgázt környezeti nyomáson, speciálisan hőszigetelt kriogén tartályokban tárolják. Az LNG-t a CNG hűtésével és nyomásának fokozatos csökkentésével állítják elő. Az LNG üzemanyag mintegy háromszor nagyobb egységnyi térfogatú energiasűrűsége mellett a CNG-vel szemben még az alkalmazandó tartály tömegével is kedvezőbb felhasználást tesz lehetővé. Az LNG technológiához ugyanis – szemben a CNG-vel – nincs szükség nagynyomású palackokra, hanem a vákuummal és más magas szigetelőképességű anyagokkal jól szigetelt vékonyfalú és ezért könnyű, kriogén nyomástartó edények kellenek.

Fontos nemzetgazdasági érdek lehet az, hogy az LNG üzemanyagot ne csak importból lehessen beszerezni, hanem magyarországi forrásból is elő lehessen állítani. A hazai mezők erre alkalmasak, és számos olyan projekthelyszín létezik, amely hasznosítani tudná a jelenleg kihasználatlan infrastrukturális elemeket. A hazai források egy másik lehetősége az olyan kisméretű vagy inertes mezők kitermelése és LNG gyártásra való felhasználása, amelyek alternatív hasznosítása nem megoldott, azonban egy mobil és kis méretű LNG cseppfolyósító segítségével földgázpotenciáljuk sikerrel hasznosítható.

A hazai földgázforrásból termelt LNG esetében érdemes megemlíteni a szénkészletek és a biomassza elgázosításával nyerhető szintetikus metángázt, ami cseppfolyósítva LNG-vé alakítható. Hazánk lignitvagyona jelentős. Elméletileg akár hosszú távon is megoldást jelenthet az elgázosítás, valamint a Mátrai Erőmű bányáiban már aktív kitermelésben álló – így azonnal hozzáférhető – lignitmező.

Nehézgépjárművek bio-, valamint földgáz üzemanyaga és a dekarbonizáció

Az áruszállító nehézgépjárművek várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a globális gazdaságban, ahol a logisztika megnövelt áruszállítási teljesítményt igényel egész Európában. Ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedésnek és a távolsági autóbuszoknak egyre több embert kell szállítaniuk a városi, valamint a városközi viszonylatokon, hogy kiszolgálják az igényeket és javítsák a városok lehetőségeit. A nehézgépjármű szektorban az alternatív hajtásra való átmenet meglehetősen összetett kérdés, amely során elkerülhetetlen a nagy mennyiségű energia fedélzeti tárolása. 100 liter gázolaj energiatartalmának kiváltása megközelítőleg 3,5 t Li-ion akkumulátor beépítését igényli (280 Wh/kg energiasűrűséggel számolva)

Földgáz és a megújuló forrásból származó metán esetében a térfogat alapú energiasűrűség különbsége a gázolaj és a 200 baros CNG között 4,5-szörös, míg a gázolaj és a dízel között ez az érték 1,6-szeres. Ez jól mutatja, hogy a CNG és az LNG alkalmas mind a városi, elővárosi, mind a távolsági feladatok ellátására. A ma kínált LNG kamionok hatótávolsága meghaladja az 1600 km-t, miközben a nyomaték és teljesítmény karakterisztikájuk megfelel a dízel változatokénak. A dekarbonizáció kérdésében a CNG és LNG motorokat a dízelekhez kell hasonlítani, ahol a teoretikus 23-24 % CO2 kibocsátás a gázmotor technológiai szintjének megfelelően csökken. A Thinkstep tanulmány szerint egy 40 tonnás távolsági járműszerelvény szikragyújtású motor esetén akár 12 %-os üvegházhatású gázemisszió csökkenést is eredményezhet. A közvetlen befecskendezéses dízel emissziócsökkentő képessége 20 %-ot ér el, mivel ennek termikus hatékonysága nagyon közel áll a dízeléhez.

A nehézgépjármű gázmotorok előtt is még hosszú fejlesztési út áll. A Horizon 2020 által társfinanszírozott HDGAS project a közelmúltban bemutatta, hogy a piacon lévő legfejlettebb motorokhoz képest további 10 %-os hatékonyságnövekedést lehet elérni a következő fejlesztési időszakban. A hibrid és a gázmotor technológiák integrációja szintén jó irány a nehézgépjárművek esetében, különösen az energiamenedzsment optimalizálásával. A földgáz és a biogáz több évtizede rendelkezésre áll a nehézgépjárművek hajtására, mind az autóbuszok, mind az áruszállítás területén. Megvannak a kipróbált jármű technológiák, megbízhatók, megfizethetők, biztonságosak és készen állnak arra, hogy integrált szerepet kapjanak a tiszta és fenntartható közlekedési rendszerekre való átállásban.